Hogyan fűtsünk gazdaságosabban és hatékonyabban
A tűzifa tulajdonságai
Amikor kivágják a fát, annak víztartalma még igen
magas, a fa tömegének kb. 50%-a körül mozog.
Nagyjából egy év alatt szárad a fa természetes
körülmények között légszáraz állapotúra. A légszáraz fa még mindig 15-20% vizet
tartalmaz. A fa vásárlásakor érdemesebb köbméterben megállapodni, mert az
űrmérték kevésbé víztartalom függő, mint a fa tömege.
A fa eltüzelésekor érdemes odafigyelni annak
víztartalmára, mert ha túl sok a víz a fában, akkor nagyon lecsökken a tüzelés
hatékonysága. Az égés során a fából elpárolgó víz ugyanis hőt von el, azaz energiát
emészt fel, és ez már komoly energiaveszteséget jelent. Amellett, hogy a nedves
fa tüzelése gazdaságtalan, az égés is másképp zajlik le.
Az égéstérben a nem tökéletes égés következtében az
értékes fagázok eltávoznak a kéményen át, vagy bekormozzák a kéményt. A
bekormolt és eltömődött kémény szennyezi a levegőt, és további veszélyforrást
is rejt.
A fa vegyi összetétele: kb. 50% szén, kb. 43%
oxigén, kb. 6% hidrogén, valamint kis mennyiségű nitrogén és egyéb éghetetlen
anyag
Néhány fafaj fűtőértéke légszáraz állapotban:
Fafaj
|
kWh/m3
|
kWh/kg
|
Bükk
|
2100
|
4,2
|
Tölgy
|
2100
|
4,2
|
Gyertyán
|
2100
|
4,2
|
Akác
|
2100
|
4,1
|
Kőris
|
2100
|
4,2
|
Juhar
|
1900
|
4,1
|
Nyír
|
1900
|
4,3
|
Szil
|
1900
|
4,1
|
Éger
|
1500
|
4,1
|
Nyár
|
1400
|
4,2
|
Fűz
|
1400
|
4,1
|
Erdeifenyő
|
1700
|
4,4
|
Vörösfenyő
|
1700
|
4,4
|
Lucfenyő
|
1600
|
4,4
|
A fa égésének elmélete
A fa összetevőinek több mint 80%-a fagázként ég el,
annak ellenére, hogy a fa szilárd anyag. Ez a gáz formájában való égés a
fűtőérték kb 70%-át adja. A fagáz nagy lángjainak hasznosítására nagy tűztér
használata ideális. A tökéletes elégetéshez hevített oxigén jelenléte
szükséges.
A fa elégésekor először a víztartalom elpárolgására
van szükség, amely a fa 100 Celsiusra való felhevítésével érhető el. Ezek után
elkezdődik a bomlási folyamat, melynek következtében a molekulák hasadni,
párologni kezdenek. Ekkor kb. 100-200 ᵒC-on a gáz lassan kezdi elhagyni a fát.
225 ᵒC-on a fa égése folyamatossá válik, amely eddig
endoterm reakció, majd ezután kb. 260 ᵒC-on hőenergia szabadul fel, és a
pirolízis során hőtöbblet keletkezik, amely már exoterm folyamat része. 1000 ᵒC-ra
való hevülés után a fa hidrogénre és szénre bomlik szét. A hő hatására a
lehasadó hidrogéntartalmú összetevők fagázként elégnek, majd a visszamaradó
faszén izzik tovább 500-800 ᵒC-on. Ez az égés már szinte láng nélkül történik,
izzik.