Hogyan fűtsünk gazdaságosabban és hatékonyabban

A tűzifa tulajdonságai

Amikor kivágják a fát, annak víztartalma még igen magas, a fa tömegének kb. 50%-a körül mozog.


Nagyjából egy év alatt szárad a fa természetes körülmények között légszáraz állapotúra. A légszáraz fa még mindig 15-20% vizet tartalmaz. A fa vásárlásakor érdemesebb köbméterben megállapodni, mert az űrmérték kevésbé víztartalom függő, mint a fa tömege.

A fa eltüzelésekor érdemes odafigyelni annak víztartalmára, mert ha túl sok a víz a fában, akkor nagyon lecsökken a tüzelés hatékonysága. Az égés során a fából elpárolgó víz ugyanis hőt von el, azaz energiát emészt fel, és ez már komoly energiaveszteséget jelent. Amellett, hogy a nedves fa tüzelése gazdaságtalan, az égés is másképp zajlik le.

Az égéstérben a nem tökéletes égés következtében az értékes fagázok eltávoznak a kéményen át, vagy bekormozzák a kéményt. A bekormolt és eltömődött kémény szennyezi a levegőt, és további veszélyforrást is rejt.

A fa vegyi összetétele: kb. 50% szén, kb. 43% oxigén, kb. 6% hidrogén, valamint kis mennyiségű nitrogén és egyéb éghetetlen anyag

Néhány fafaj fűtőértéke légszáraz állapotban:

Fafaj

kWh/m3

kWh/kg

Bükk

2100

4,2

Tölgy

2100

4,2

Gyertyán

2100

4,2

Akác

2100

4,1

Kőris

2100

4,2

Juhar

1900

4,1

Nyír

1900

4,3

Szil

1900

4,1

Éger

1500

4,1

Nyár

1400

4,2

Fűz

1400

4,1

Erdeifenyő

1700

4,4

Vörösfenyő

1700

4,4

Lucfenyő

1600

4,4


A fa égésének elmélete

A fa összetevőinek több mint 80%-a fagázként ég el, annak ellenére, hogy a fa szilárd anyag. Ez a gáz formájában való égés a fűtőérték kb 70%-át adja. A fagáz nagy lángjainak hasznosítására nagy tűztér használata ideális. A tökéletes elégetéshez hevített oxigén jelenléte szükséges.

A fa elégésekor először a víztartalom elpárolgására van szükség, amely a fa 100 Celsiusra való felhevítésével érhető el. Ezek után elkezdődik a bomlási folyamat, melynek következtében a molekulák hasadni, párologni kezdenek. Ekkor kb. 100-200 ᵒC-on a gáz lassan kezdi elhagyni a fát.

225 ᵒC-on a fa égése folyamatossá válik, amely eddig endoterm reakció, majd ezután kb. 260 ᵒC-on hőenergia szabadul fel, és a pirolízis során hőtöbblet keletkezik, amely már exoterm folyamat része. 1000 ᵒC-ra való hevülés után a fa hidrogénre és szénre bomlik szét. A hő hatására a lehasadó hidrogéntartalmú összetevők fagázként elégnek, majd a visszamaradó faszén izzik tovább 500-800 ᵒC-on. Ez az égés már szinte láng nélkül történik, izzik.


<< vissza
2016-10-07